Jegyzet előszava

Image

A XX. század elején a vasúti hivatást választó dédapáink is úgy érezték, hogy az őket körül vevő világ felgyorsult, a motorizáció, a technika, a távközlés és az elektronika elterjedésének köszönhetően újabb, eddig nem ismert kihívásokkal kell szembe nézniük.

Napjainkban, az informatikai forradalom korában, amikor az információk áramlása minden eddiginél gyorsabbá vált, számunkra is nélkülözhetetlen az átfogó tudás és ismeretek rendszeres elsajátítása annak érdekében, hogy mi is lépést tarthassunk a rohanó világgal.

A magyar vasút a múlt század elején még a virágkorát élte, napjainkban pedig már a vasút reneszánszáról beszélünk, ezért korunk „reneszánsz” szakembereinek ismereteik frissítésével és állandó megújításával meg kell felelniük a vasúttal szembeni – jogi, digitalizációs, technológiai, környezetvédelmi és más globalizációs – követelményeknek.

Ez a feladat felkészült és komplex, generális szaktudással rendelkező vasúti tiszteket, közép-és felsővezetőket kíván meg. Olyan elkötelezett munkatársakat, akik a – szorosan vett szakterületükön kívül – széles körű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, és ezt hatékonyan felhasználva hozzájárulnak mind a saját, mind a vasúttársaság előre jutásához.

A vasúti hivatás igényli a jogra vonatkozó általános szintű ismeretek elsajátítását is, valamint a polgári jog és a munkajog alapvető szabályainak megértését ahhoz, hogy saját szakterületén mindenki sikeresebb és eredményesebb lehessen. A jegyzet ehhez a célhoz kíván pragmatikus módon – jogszabályi magyarázatok és példák során – segítséget nyújtani azoknak a jövőbeli vasúti tiszteknek, akik középvezetőként, elsősorban kereskedelmi és technológiai területeken részesei és működtetői lesznek a vasúti munka világának.

E gondolatok jegyében kívánok minden munkatársamnak lelkiismeretes tanulást és a vizsgákra való sikeres felkészülést!

Image

Image

Image

Image

Tartalomjegyzék

I. Általános jogi ismeretek

1.1. A jog világa

1.1.1. A jog kialakulása

1.1.2. Alapvető jogi fogalmak

1.1.2.1. A jog fogalma

1.1.2.2. A jogrendszer

1.1.2.3. A jogállam

1.1.2.4. A jogág

1.1.2.5. A jogszabályok

II. Polgári jog

2.1. A polgári jog fogalma

2.2. Szerződések

2.2.1. A szerződés fogalma

2.2.2. A szerződés létrejötte

2.2.3. Előszerződés

2.2.4. A szerződések biztosítékai

2.2.4.1. Kötbér

2.2.4.2. Zálogjog

2.2.4.3. Kezesség

2.2.4.4. Óvadék

2.2.4.5. Foglaló

2.2.5. A szerződések egyes típusai

2.2.5.1. Adásvételi szerződés

2.2.5.2. Bérleti szerződés

2.2.5.3. Lízingszerződés

2.2.5.4. Ajándékozási szerződés

2.2.5.5. Vállalkozási szerződés

2.2.5.6. Megbízási szerződés

2.2.5.7. Bizományi szerződés

2.2.5.8. Biztosítási szerződés

2.2.5.9. Koncessziós szerződés

2.2.5.10. Faktoring szerződés

2.2.5.11. Franchise szerződés

2.2.5.12. Timesharing szerződés

2.2.5.13. Szindikátusi szerződés

2.3. Értékpapírok

2.3.1. Az értékpapír fogalma, csoportosítása

2.3.2. Az értékpapírok egyes típusai

2.3.2.1. Váltó

2.3.2.2. Csekk

2.3.2.3. Részvény

2.3.2.4. Kötvény

2.3.2.5. Kincstárjegy

2.3.2.6. Letéti jegy

2.3.2.7. Befektetési jegy

2.3.3. Tőzsde

2.4. Gazdasági társaságok

2.4.1. A vállalkozások szerepe a piacgazdaságban

2.4.2. A gazdasági társaságok közös szabályai

2.4.2.1. A gazdasági társaság fogalma

2.4.2.2. A társaság alapítása

2.4.2.3. A gazdasági társaság szervezete

2.4.3. Az egyes gazdasági társaságok lényeges szabályai

2.4.3.1. Közkereseti társaság (Kkt.)

2.4.3.2. Betéti társaság (Bt.)

2.4.3.3. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

2.4.3.4. Részvénytársaság (Rt.)

2.5. Öröklési jog

2.5.1. Öröklés

2.5.2. Öröklés rendje

2.5.3. Törvényes öröklés rendje

2.5.4. Az ági öröklés

2.5.5. Osztályra bocsátás

2.5.6. Végintézkedés

2.5.6.1. Végrendelet

2.5.6.2. Kötelesrész

2.5.6.3. Az örökség visszautasítása

2.5.6.4. Lemondás az örökségről

III. A munkajog

3.1. Bevezetés

3.1.1. A munkajog története

3.1.2. A munkajog fogalma

3.1.3. A munkajogi szabályok rendszere

3.1.4. A munkajog alapelvei

3.1.4.1. Elvárható magatartás tanúsítása

3.1.4.2. Együttműködési kötelezettség

3.1.4.3. Joggal való visszaélés tilalma

3.1.4.4. Egyenlő bánásmód követelménye

3.1.4.5. Méltányos mérlegelés elvének követelménye

3.1.4.6. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

3.2. A Munka törvénykönyve általános rendelkezései

3.2.1. A Munka törvénykönyve hatálya

3.2.2. Jognyilatkozatok

3.2.2.1. A jognyilatkozat fogalma

3.2.2.2. Indokolási kötelezettség és jogorvoslati tájékoztatás

3.2.2.3. A jognyilatkozat közlése

3.2.2.4. A határidők és egyéb időtartamok számítása

3.2.2.5. A jognyilatkozatok érvénytelensége

3.3. A munkaviszony alapvető kérdései

3.3.1. A munkaviszony fogalma

3.3.2. A munkaviszony alanyai

3.3.3. A munkaviszony létesítése

3.3.4. Munkaszerződés

3.4. A munkaszerződés teljesítése

3.4.1. A munkáltató kötelezettségei

3.4.1.1. Foglalkoztatási kötelezettség

3.4.1.2. Munkaszervezési kötelezettség

3.4.1.3. Tájékoztatási és iránymutatási kötelezettség

3.4.1.4. Munkabér fizetési kötelezettség

3.4.2. A munkavállaló kötelezettségei

3.4.2.1. Munkavégzési kötelezettség

3.4.2.2. Rendelkezésre állási kötelezettség

3.4.2.3. A személyes munkavégzés kötelezettsége

3.4.2.4. Az elvárható gondosság és szakértelem szerinti munkavégzés

3.4.2.5. A munkakör ellátáshoz szükséges bizalomnak megfelelő magatartás

3.4.2.6. Kötelező továbbképzéseken és tanulmányokon való részvétel

3.4.2.7. Utasítás szerinti munkavégzés

3.4.3. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

3.4.3.1. Általános feltételek

3.4.3.2. Átirányítás

3.4.3.3. Kiküldetés

3.4.3.4. Kirendelés

3.4.4. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

3.4.5. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért

3.4.5.1. A hátrányos jogkövetkezmények és jogszerűségi követelményei

3.4.5.2. A végrehajtás felfüggesztése és a mentesítés

3.4.5.3. A hátrányos jogkövetkezménnyel szembeni jogorvoslat

3.5. A munkaszerződés módosítása

3.5.1. A munkaszerződés módosítás törvényi előfeltételei

3.5.2. A munkaszerződés lényeges tartalmi elemeinek módosítása

3.5.2.1. A munkakör módosítása

3.5.2.2. Az alapbér módosítása

3.5.2.3. A munkavégzési hely módosítása

3.5.3. A várandós és kisgyermekes munkavállalók munkajogi védelme

3.5.4. Részmunkaidős foglalkoztatásra irányuló módosítás

3.5.5. A munkaszerződés módosulása

3.6. A munkaviszony megszűnése

3.6.1. A munkaviszony megszűnése és megszüntetés jogi elhatárolása

3.6.2. A munkaviszony megszűnésének esetei

3.6.2.1. A munkavállaló halála

3.6.2.2. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése

3.6.2.3. A határozott idejű munkaviszony megszűnése

3.6.2.4. A munkáltató más törvény hatálya alá kerülése miatti munkaviszony megszűnés

3.6.2.5. A törvényben meghatározott más esetek

3.7. A munkaviszony megszüntetése

3.7.1. A munkaviszony megszüntetésének jogcímei

3.7.1.1. Az írásbeliség követelménye

3.7.1.2. Indokolási kötelezettség

3.7.1.3. Tájékoztatás a jogorvoslat lehetőségéről

3.7.2. A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

3.7.2.1. A közös megegyezés tartalma

3.7.2.2. A közös megegyezés megtámadása

3.7.2.3. A közös megegyezéses megszüntetés alaki követelménye

3.7.3. A munkaviszony megszüntetése felmondással

3.7.3.1. A felmondás fogalma

3.7.3.2. A munkavállalói és a munkáltatói felmondás szabályai közötti különbségek

3.7.3.3. A határozatlan idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése

3.7.3.4. A határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése

3.7.3.5. Felmondási tilalmak

3.7.3.6. Felmondási korlátozások

3.7.3.7. A felmondási idő lényege

3.7.3.8. A felmondási idő mértéke

3.7.3.9. A felmondási idő számítása

3.7.3.10. A munkavégzés alóli felmentés

3.7.3.11. A végkielégítés

3.7.4. Az azonnali hatályú felmondás feltételei, fajtái

3.7.4.1. Az azonnali hatályú felmondás fogalma és törvényben szabályozott esetei

3.7.4.2. Azonnali hatályú felmondás súlyos kötelezettségszegés vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartás miatt

3.7.4.3. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás

3.7.4.4. A határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú felmondása a munkáltató részéről

3.8. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén

3.8.1. A munkakör átadása és elszámolási kötelezettség

3.8.2. Munkabér és egyéb járandóságok kifizetése, igazolások kiadása

3.8.3. A munkavállaló munkájának írásbeli értékelése

3.9. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei

3.9.1. A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató részéről

3.9.1.1. A munkáltatói jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

3.9.2. A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló részéről

3.9.2.1. A munkavállalói jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

3.10. A munka- és a pihenőidő

3.10.1. A munkaidő fogalma

3.10.2. A munkaidőbe tartozó idők

3.10.3. A munkaidőbe nem tartozó idők

3.10.4. A munkaidő rendszere

3.10.4.1. Rendes munkaidő

3.10.4.2. Rendkívüli munkaidők

3.10.5. A munkaidőhöz kapcsolódó alapvető fogalmak

3.10.5.1. Munkarend

3.10.5.2. Munkaidőkeret

3.10.5.3. Munkaidő-beosztás

3.10.5.4. Készenléti jellegű munkakör

3.10.6. A munkaidő-beosztás alapvető szabályai

3.10.6.1. A munkaidő-beosztás közlése

3.10.6.2. A munkaidő-beosztás elkészítésének jogi korlátai

3.10.7. A munkaidő-beosztás módosítása

3.10.7.1. A munkaidő-beosztás egyoldalú módosítása

3.10.7.2. A munkaidő-beosztás megállapodáson alapuló módosítása

3.10.7.3. Átvezénylési díj vs. rendkívüli munkavégzés díja

3.10.8. Rendkívüli munkaidő

3.10.8.1. A rendkívüli munkavégzés elrendelése

3.10.8.2. A rendkívüli munkaidő mértéke

3.10.8.3. A rendkívüli munkaidő egyes esetei

3.10.8.4. A rendkívüli munkavégzés elszámolása

3.10.9. Pihenőidők

3.10.9.1. Munkaközi szünet

3.10.9.2. Napi pihenőidő

3.10.9.3. Heti pihenőnapok

3.10.9.4. Heti pihenőidők

3.10.10. A szabadság

3.10.10.1. A szabadság rendeltetése és mértéke

3.10.10.2. A szabadság kiadása

3.10.10.3. A szabadság elhalasztott kiadása

3.10.10.4. A szabadságot érintő további lényeges szabályok

3.10.11. Rendkívüli szabadság

3.10.12. Betegszabadság

3.10.13. Fizetés nélküli szabadság

3.11. A munka díjazása

3.11.1. A munkabér fogalma

3.11.2. A munkabér elemei

3.11.2.1. Alapbér

3.11.2.2. Bérpótlék

3.11.2.3. Jutalék

3.11.2.4. Jutalom

3.11.2.5. Prémium

3.11.2.6. Alapbér-kiegészítés

3.11.2.7. Külön díjazás

3.11.3. Béren kívüli javadalmazások

3.11.4. Az állásidő díjazása

3.11.5. A távolléti díj számítása

3.11.6. A munkabér kifizetése

3.12. A munkáltató kártérítési felelőssége

3.12.1. Objektív felelősség

3.12.2. Mentesülés a felelősség alól

3.12.3. Részbeni mentesülés

3.12.4. Munkavállalói kárigények

3.13. A munkavállaló kártérítési felelőssége

3.13.1. Általános vétkességi felelősség

3.13.2. A hiányért való felelősség

3.13.2.1. Általános megőrzési felelősség

3.13.2.2. Mentesülés a felelősség alól

3.13.3. Pénztárosok, pénz- és értékkezelők felelőssége

3.13.4. A leltárhiányért fennálló felelősség

3.13.5. A kárigény érvényesítése

3.14. Az üzemi tanács

3.14.1. A participáció intézménye

3.14.2. Az üzemi tanács választása

3.14.3. Az üzemi tanács működése

3.14.4. Az üzemi tanács jogkörei

3.14.4.1. Együttdöntési jog

3.14.4.2. Véleményezési jog

3.14.4.3. Információs jogok

3.14.4.4. Munkaügyi jogvita indításának joga

3.14.4.5. Üzemi megállapodás megkötése

3.14.4.6. Csoportos létszámcsökkentés tárgyalása

3.14.4.7. Konzultációs jog

3.14.4.8. Munkajogi jogutódlást érintő tárgyalási jog

3.14.4.9. A társaság felügyelő bizottságában való részvétel

3.15. Szakszervezetek

3.15.1. A szakszervezet fogalma

3.15.2. A szakszervezet jogai

3.15.2.1. Képviseleti jog

3.15.2.2. Információs jogok

3.15.2.3. Kollektív szerződés kötésének joga

3.15.2.4. Csoportos létszámcsökkentéssel összefüggő jogkör

3.15.2.5. Munkaügyi jogvita indításának joga

3.15.3. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása

3.15.3.1. Propagandajog

3.15.3.2. Helyiséghasználati jog

3.15.3.3. Belépés joga

3.15.3.4. Munkaidő-kedvezmény

3.15.3.5. Tagdíjlevonási kötelezettség

3.15.3.6. Munkajogi védelem

3.15.4. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács

3.15.5. A szakszervezet és az üzemi tanács összehasonlítása

3.16. A sztrájkjog

3.16.1. A sztrájk fogalma

3.16.2. A sztrájk jogszabályi alapjai

3.16.3. A sztrájk célja

3.16.4. A sztrájkjog gyakorlásának elvi követelményei

3.16.4.1. Önkéntesség elve

3.16.4.2. Együttműködési kötelezettség elve, a joggal való visszaélés tilalma

3.16.5. A sztrájk kezdeményezésének jogszabályi feltételei

3.16.5.1. Figyelmeztető sztrájk

3.16.6. Jogellenes sztrájk

3.16.7. A sztrájk tilalma és korlátozása

3.16.8. A még elégséges szolgáltatás

3.16.8.1. A még elégséges szolgáltatás mértéke törvényi szabályozás esetén

3.16.8.2. A még elégséges szolgáltatás mértéke törvényi szabályzás hiányában

3.16.9. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása

3.16.10. A sztrájk jogkövetkezményei

3.17. Munkaügyi jogvita

3.17.1. A munkaügyi jogvita alanyai, bíróságok

3.17.2. Keresetindítási határidő

3.17.3. A munkaügyi per költségei

3.17.4. Kollektív munkaügyi jogvita