A jegyzet előszava

Image

A vasúti biztosítóberendezésekkel foglalkozó szakma az elmúlt 20 évben jelentős mértékben fejlődött, és ezáltal egy bonyolult, komplex tudománnyá vált. Ezen belül, az egyes területekkel külön szakértők foglalkoznak, akik leginkább a saját szakterületük kérdéseire és azok összefüggéseire keresik a választ. E könyv meghatározó témája a vasúti biztosítóberendezések felépítése, működése és kezelése. A könyv megírását jelentősen elősegítette a 2011 májusában megjelent 19/2011. (V.10.) NFM rendelet, amely a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő forgalmi munkakörökre vonatkozóan 2013. január 1-jén lépett hatályba. A forgalmi jellegű képzéseknél, – a tolatásvezetőtől az önállósító forgalmi képzésig terjedően – ma már a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt kap a biztosítóberendezési ismeretek oktatása, ezáltal méltó helyre emelve e fontos tantárgyat. A biztosítóberendezéseket kezelők nézőpontjából szemlélve a helyzetet, egyértelműen kijelenthető, hogy a nagy gonddal kidolgozott forgalmi utasítások mellett azonos hangsúlyt kell, hogy kapjon a jövőben a biztosítóberendezési ismeretek oktatása, mind a tanfolyami, mind az időszakos képzéseken egyaránt. Ennek magyarázata, hogy a gyakorlat számtalanszor bebizonyította már azt a tényt, hogy a forgalmi utasításokat sajnálatos módon megszegő dolgozók esetében a balesetek elkerülése döntő többségben a korszerű biztosítóberendezéseknek, – azok védelmi mechanizmusainak – volt köszönhető! A könyv ezen igények kielégítése érdekében, teljes körűen foglalja össze a képzési programokban előírt kívánalmakat. Részletesen foglalkozik a biztosítóberendezések szerkesztési (tervezési) elveivel, a külsőtéri szerkezeti elemek felépítésével és működésével, valamint a magyar vasúti hálózatra jellemző állomási és vonali biztosítóberendezésekkel, amelyeket kézzel fogható módon, példákon keresztül mutat be. A könyv külön fejezetben tárgyalja az elektronikus biztosítóberendezéseket, de mivel manapság még nem tekinthetők elterjedtnek a hazai hálózaton, ezért csak a berendezések és a hozzájuk tartozó kezelőfelületek kapcsolatrendszerével, felépítésével, és az alapszintű kezeléselméletével foglalkozik. A könyv olvasásánál érdemes szem előtt tartani, hogy az egyes biztosítóberendezési elemek és működések összefüggenek egymással, így az adott fejezet megértéséhez lehetséges, hogy későbbi fejezetek egyes részeinek áttekintése, elolvasása segítséget nyújthat. Általánosan megállapítható, hogy a tananyag elsajátítása többszöri feldolgozást, komplex gondolkodást igényelhet. Ugyanakkor egyes képzések esetén bizonyos fejezetek megtanulása elhagyható vagy csak összefüggéseiben kell áttekinteni.

Image

Image

Image

Image

Tartalomjegyzék

I. Biztosítóberendezési alapelvek, a vasúti biztonságtechnika alapkérdései
1.1. A közlekedés célja általánosan
1.1.1. Közlekedési ágak
1.2. A biztosítóberendezések kialakulása, jelentősége
1.2.1. A vasúti közlekedés és ebből adódó balesetek sajátosságai
1.2.2. Balesetek, kockázatok
1.2.3. Baleseti kockázatok, következmények
1.2.4. A balesetek elleni védekezési stratégia
1.3. A fontosabb biztosítóberendezési objektumok jelentősége, fejlődése
1.3.1. Jelzések fejlődése
1.3.2. Váltóállítás és ellenőrzés fejlődése
1.3.3. A foglaltság-ellenőrzés fejlődése
1.4. Fogalmak, meghatározások, csoportosítások
1.4.1. A biztosítóberendezések meghatározása, lényege
1.4.1.1. A biztosítóberendezés általános meghatározása
1.4.1.2. Az állomási biztosítóberendezés meghatározása
1.4.1.3. Az állomásközi biztosítóberendezés meghatározása
1.4.1.4. A vonali biztosítóberendezések meghatározása
1.4.1.5. A térközberendezés meghatározása
1.4.1.6. Az útátjárót fedező (biztosító)berendezés meghatározása
1.4.2. A biztosítóberendezések csoportosítása alapelvek és konstrukció alapján
1.4.3. Biztosítóberendezések csoportosítása funkcionalitásuk és térbeli elhelyez kedésük alapján
1.5. A biztosítóberendezésekkel szembeni követelmények
1.5.1. A biztosítóberendezés feladatai, funkciói
1.5.1.1. Elméleti meghatározás
1.5.1.2. Gyakorlati meghatározás
1.5.2. A biztosítás elvei és a biztosítottság szintjei
1.5.2.1. A biztosítóberendezések minőségének értékelése
1.5.2.2. Biztosítóberendezésekkel szemben támasztott követelmények és hatásaik
1.5.2.3. A baleseti biztonság követelménye
1.5.2.4. A baleseti biztonság elérésének módjai
1.5.2.5. Vasúti biztonságtechnika alapkérdései
1.5.2.6. A meghibásodás és a berendezés élettartama
1.5.2.7. A biztosítóberendezési hibákkal kapcsolatos elvek
1.6. A biztosítóberendezések tervezésének és fejlesztésének alapjai
1.7. Lehetséges, jellemző vonatveszélyeztetések
1.7.1. Azonos vágányon szembe haladó vonatok ütközése
1.7.2. Vonatutolérés
1.7.3. Aláváltás
1.7.4. Foglalt vágányra járatás
1.7.5. Oldalirányú veszélyeztetés
1.7.5.1. Váltóval adott védelem
1.7.5.2. Jelzővel adott védelem
1.7.5.3. Jelzővel adott védelem, megcsúszási távolság figyelembe vételével
1.7.5.4. Jelzővel adott védelem, céllezárás időzítéssel
1.7.5.5. Közúti útátjáró fedező berendezéssel adott védelem
1.7.5.6. Tolatási mozgások védelme
1.7.6. „Megállj!” jelző meghaladása
1.7.7. A korai oldás miatt bekövetkező baleset
1.7.8. Egyéb balesetek
1.7.9. A forgalom lebonyolítás rendellenességeiből adódó veszélyeztetések

II. Biztosítóberendezési szerkezetek
2.1. A jelzők
2.1.1. Alakjelzők
2.1.1.1. Alakjelzők felépítése
2.1.1.2. Az alakjelzőket mechanikai szerkezetük szerinti csoportosítása
2.1.1.3. Vonóvezetékes mozgatás elve
2.1.2. Fényjelzők
2.2. Váltók, váltó rögzítő, -állító, és -ellenőrző szerelvények
2.2.1. Kitérők – váltók
2.2.1.1. Lezárási és Elzárási táblázat, Elzárási terv, Lezárási és Grafikus függőségi terv, valamint Hívóvágányutak táblázata
2.2.2. Váltórögzítő és váltóállító szerelvények
2.2.2.1. Váltórögzítés helyszíni állítású kampózáras váltóknál
2.2.2.2. A váltóállítás folyamata
2.2.2.3. Váltórögzítés központi váltóállítású – Soulavy állítódobbal ellátott – kampózáras váltóknál
2.2.2.4. Váltórögzítés központi váltóállítású – villamos váltóállítóművel ellátott – egyéb zárszerkezetű váltóknál
2.2.3. Váltóellenőrző szerkezetek
2.2.3.1. Egyszerű váltózár
2.2.3.2. Ellenőrzőzáras váltózár
2.2.3.3. Ellenőrző retesz
2.2.4. Biztonsági betétek alkalmazása
2.2.4.1. Biztonsági betét alkalmazása kampózáras zárszerkezettel szerelt váltóknál
2.2.4.2. Biztonsági betét alkalmazása zárnyelves zárszerkezettel szerelt váltóknál
2.2.4.3. Biztonsági betét alkalmazása Tempflex zárszerkezettel szerelt váltóknál
2.2.4.4. Csapos biztonsági betét alkalmazása Spherolock zárszerkezettel szerelt váltóknál
2.3. Mechanikai jelző- és váltóállító, reteszelő szerkezetek
2.3.1. Egykarú kétállású emeltyű
2.3.2. Kétkarú háromállású emeltyű
2.3.3. Egykarú háromállású emeltyű
2.4. Vágányzáró szerkezetek
2.4.1. Kisiklasztó saru
2.4.2. Vágányzáró sorompó
2.5. Szigeteltsínek
2.5.1. Szigeteltsínek funkciói
2.5.2. A szigeteltsín elvi működése
2.5.2.1. A jármű söntellenállás összetevői
2.5.2.2. A kavicságy ellenállás (ballasztellenállás) összetevői
2.5.3. Szigeteltsínek csoportosítása és bemutatása működési elv szerint
2.5.4. Szigeteltsínek üzemeltetése
2.5.4.1. Ágyazat szennyezés
2.5.4.2. Sínkorona szennyezés
2.5.5. Feloldó berendezés elve
2.6. A tengelyszámlálós vonatérzékelés
2.6.1. Reset és az alapba tétel
2.6.1.1. A feltételes alapba tétel módszerei
2.6.1.2. A feltétel nélküli alapba tétel
2.6.2. Vonatérzékelés tengelyszámláló berendezéssel
2.7. Vonóvezeték és kábel hálózat elemei
2.8. Útátjáró-biztosító berendezések
2.8.1. Helyszíni állítású sorompók
2.8.2. Központi állítású sorompók
2.8.3. Önműködő állítású – vezérlésű – sorompók

III. Mechanikus – kulcsos – berendezések
3.1. A kulcsazonosító berendezés
3.1.1. A forgalmi irodai rendelkezőkészülék
3.1.1.1. Az irodai blokk-készülék kezelődobozzal
3.1.1.2. A menetkijelölő készülék
3.1.2. Az őrhelyi állító- és váltózárkulcs-azonosító készülék
3.1.2.1. Az állítóbak
3.1.2.2. Az elzárószekrény
3.1.2.3. A blokk-készülék
3.1.2.4. A kulcsszekrény
3.1.2.5. A látjelző készülékek
3.1.3. Nem biztosított alak bejárati jelzők
3.1.4. Váltózárak és kisiklasztó saruk
3.1.5. Vonóvezetékek, csatornák és kábelek
3.1.6. Eljárás zavarok alkalmával
3.1.6.1. A jelzőberendezés mechanikai részében bekövetkező zavarok
3.1.6.2. Külsőtéri szerkezeti elemek meghibásodásai
3.1.6.3. A jelzőberendezés villamos részében bekövetkező zavarok
3.1.7. Eljárás tolatás esetén
3.2. A kulcsrögzítő biztosítóberendezés
3.2.1. A váltózárkulcs-rögzítő berendezés részei, feladatai
3.3. A kulcsos vonali berendezések

IV. Elektromechanikus biztosítóBerendezések
4.1. A Siemens-Halske biztosítóberendezés részei és leírása
4.1.1. Az irodai rendelkezőkészülék
4.1.1.1. Az elzárószekrény
4.1.1.2. A villamos blokkszekrény
4.1.2. Az állítóközponti készülék
4.1.3. Eljárások zavarok alkalmával
4.1.4. Eljárás menet visszavonás esetén
4.2. Fényjelzős mechanikus Siemens-Halske rendszerű biztosítóberendezés
4.3. Siemens-Halske rendszerű térközbiztosító berendezés
4.3.1. A térközőri berendezés részei és leírása
4.3.2. Eljárások zavarok alkalmával
4.3.3. Eljárás bejárati menetvisszavonás esetén

V. Jelfogófüggéses biztosítóberendezések
5.1. A Dominó 55 típusú jelfogófüggéses biztosítóberendezés ismertetése
5.1.1. A berendezés feladata és szolgáltatásai
5.1.2. A biztosítóberendezés felépítése
5.1.2.1. A váltóállítóművek
5.1.2.2. Kisiklasztó saru
5.1.2.3. Vágányzáró sorompó
5.1.2.4. A jelzők
5.1.2.5. A szigeteltsínek
5.1.2.6. Az állomási sorompó
5.1.2.7. Az állítókészülék (kezelő pult)
5.1.2.8. A forgalmi irodai biztosítékszekrény
5.1.2.9. A jelfogóállványok és vezérlő szerelvények
5.1.2.10. Az áramellátó berendezések
5.1.3. Az állítókészülék kezelőszerelvényeinek ismertetése
5.1.3.1. Váltókkal, és vágányutakkal kapcsolatos nyomógombok
5.1.3.2. Közös nyomógombok
5.1.3.3. Rendkívüli esetekben kezelt nyomógombok
5.1.3.4. Egyéb szerelvények
5.1.4. A biztosítóberendezés kezelése
5.1.4.1. Kezelési módozatok
5.1.4.2. A kezelő nyomógombok színjelöléseinek logikája
5.1.4.3. Váltókkal, vágányutakkal kapcsolatos kezelések
5.1.4.4. Rendkívüli esetekben szükséges kezelések
5.1.4.5. Biztonsági intézkedések váltóállításnál és tolatásnál
5.1.5. Visszajelentések
5.1.6. A biztosítóberendezés önműködő alapállásba kapcsolása
5.1.6.1. Állomási biztosítóberendezés alapállása
5.1.6.2. Önműködő alapállásba kapcsolás vonatok után
5.1.7. A biztosítóberendezés függőségei és üzemi feltételei
5.1.7.1. A vágányutak védelme és ezekkel kapcsolatos fogalmak
5.1.7.2. Aláváltást kizáró védelem
5.1.7.3. Védő és fedező berendezések
5.1.7.4. Tiltott egyidejű vágányutak
5.1.7.5. Foglaltság ellenőrzés
5.1.7.6. Az állomási jelfeladás függőségei
5.1.7.7. Az állítókészülék visszajelentő fényeinek kiértékelése
5.1.8. Különleges esetekben és üzemzavarok során alkalmazott kezelési műveletek és eljárások
5.1.8.1. Forgalmi ok miatti különleges kezelések
5.1.8.2. Műszaki ok miatti különleges kezelések és eljárások
5.2. Az emelt sebességű közlekedés biztosítása az állomási berendezéseknél
5.2.1. Az állomási biztosítóberendezésekben szükséges változtatások
5.2.2. Állomási sorompó biztosítása
5.2.3. Állomási jelfeladás
5.2.4. Változások a visszajelentésekben
5.3. A Dominó 70 típusú jelfogófüggéses biztosítóberendezés ismertetése
5.3.1. A berendezés feladata és szolgáltatásai
5.3.2. A biztosítóberendezés felépítése
5.3.2.1. A külsőtéri részek
5.3.2.2. A belsőtéri részek
5.3.3. A váltó és kisiklasztó saru
5.3.3.1. Kezelések
5.3.3.2. Visszajelentések
5.3.4. A keresztezés
5.3.4.1. Kezelés
5.3.4.2. Visszajelentések
5.3.5. Vágányutak védelmének általános elve
5.3.6. Tolatásjelző
5.3.6.1. A tolatásjelzők és nyomógombjaik elnevezése
5.3.6.2. Üzemszerű kezelések
5.3.6.3. Különleges (nem üzemszerű) kezelések
5.3.6.4. Üzemszerű oldás folyamata
5.3.6.5. Visszajelentések
5.3.7. Főjelzők
5.3.7.1. A főjelzők és nyomógombjaik elnevezése
5.3.7.2. Üzemszerű kezelések
5.3.7.3. Különleges (nem üzemszerű) kezelések
5.3.7.4. Üzemszerű oldás
5.3.7.5. Visszajelentések
5.3.8. A biztosítóberendezés áramellátása és zavarjelzése
5.3.8.1. Áramellátással és zavarjelzéssel kapcsolatos kezelések
5.3.8.2. Áramellátási üzemmódok és a nyomógombzavar visszajelentése
5.4. Jelfogófüggéses automata térközbiztosító berendezés
5.4.1. A 75 Hz-es ütemezett sínáramkörrel működő automata térközbiztosító berendezés ismertetése
5.4.1.1. Az automata térközbiztosító berendezés fő feladatai
5.4.1.2. A biztosítóberendezéssel szemben támasztott követelmények
5.4.1.3. Az automata térközbiztosító berendezés visszajelentései és kezelései
5.4.1.4. Közlekedtetés a menetirányváltó berendezés meghibásodása, a menetirány elakadása esetén
5.4.2. További szolgáltatás: a kényszer-menetirányváltás
5.4.2.1. Kényszer-menetirányváltás folyamata
5.5. Automata – vonat által vezérelt – sorompóberendezések
5.5.1. Sorompóberendezés menetirányváltással
5.5.1.1. Működési elv és üzemállapotok
5.5.1.2. A sorompóberendezés visszajelentései a Dominó kezelő felületen
5.5.1.3. Nyomógombok és kezelések
5.5.1.4. Állomási indítás sajátosságai
5.5.2. Szolgálati helyre visszajelentett, önálló irányérzékeléssel rendelkező egyedi sorompóberendezés
5.5.2.1. Főbb eltérések a „menetirányváltásos” sorompóberendezéshez képest
5.5.2.2. Fedezőjelző alkalmazása állomási indítás esetén
5.5.3. Vonatszemélyzet részére visszajelentett, önálló irányérzékeléssel rendelkező egyedi sorompóberendezés
5.6. Emelt sebességű közlekedés biztosítása a vonali berendezéseknél
5.6.1. Vonali sorompó zavar állapota
5.6.2. Jelzést adó szerkezetek zavara
5.6.3. Túltartózkodás
5.6.4. Változások a visszajelentésben
5.6.4.1. Az automata sorompóberendezés visszajelentésében történt változások
5.6.4.2. Az automata térközbiztosító berendezésben bekövetkezett változások

VI. Elektronikus, számítógép alapú biztosítóberendezések
6.1. Bevezetés a számítógép alapú biztosítóberendezésekbe
6.1.1. Soros és párhuzamos rendszerek
6.1.2. 2-ből 2 rendszerek
6.1.3. 3-ból 2 rendszerek
6.2. Elektronikus, számítógép alapú biztosítóberendezések
6.2.1. Az elektronikus biztosítóberendezések funkcionális szintjei
6.2.2. Szoftverstruktúra
6.2.3. Elektronikus, számítógép alapú biztosítóberendezések Magyarországon
6.3. Elektra 1 típusú biztosítóberendezés AKF kezelőfelülettel
6.3.1. Az AKF kezelőfelület az Elektra rendszerben
6.3.2. Az AKF rendszer felépítése és működése
6.3.3. Az AKF főbb funkciói
6.3.4. Általános kezelési ismeretek
6.3.5. A biztosítóberendezés kezelése
6.3.5.1. Normál kezelések
6.3.5.2. Különleges kezelések
6.3.6. Visszajelentés a kezelt objektumokról
6.4. Elektra 2 típusú biztosítóberendezés EBO 2 kezelőfelülettel
6.4.1. Az EBO 2 kezelőfelület és annak felépítése
6.4.2. Általános kezelői ismeretek
6.4.3. Az Elektra 2 típusú biztosítóberendezés kezelése
6.4.4. Eltérések a visszajelentésekben az AKF-hez képest
6.5. Az ILTIS kezelőfelület a Siemens SIMIS IS biztosítóberendezés rendszerben
6.5.1. Általános kezelői ismeretek
6.5.2. További szolgáltatások
6.6. Térközi funkciók megvalósítása a SIMIS IS biztosítóberendezés meglévő funkcióinak felhasználásával: a centralizált térközök
6.6.1. Eltérések és alkalmazott új funkciók a jelfogós automata térköz biztosító berendezésekhez képest
6.7. Elektronikus, automata sorompóberendezés: a SIMIS LC
6.7.1. Főbb eltérések a „menetirányváltásos” sorompóberendezéshez képest
6.7.2. Változások az üzemállapotokban és visszajelentésekben
6.7.3. Az állomási indítás sajátosságai