A jegyzet előszava

Image

A vasút, a vasúti szervezetek, a vasúti üzemvitel folyamatos átalakításával, átszervezésével, valamint a technikai színvonal fejlődésével átalakultak a vontatójárművek karbantartási-üzemeltetési feladatai is. Az informatika robbanásszerű térnyerése következtében megjelentek a járművekbe épített, informatikai alapon működő berendezések, készülékek is, amelyek jellegükből fakadóan folyamatos fejlődést és fejlesztést jelentenek ezen a téren is.

Az ország Európai Uniós csatlakozása révén, harmonizálva a nemzetközi szabályozási környezettel, a hazai jogszabályok változása átalakította a mozdonyvezetői képzés tartalmi, formai és időbeli feladatait, követelményeit is.

Az új szemlélet, a folyamatosan fejlődő technikai háttér, a változó szabályozási környezet nagy kihívás elé állítja az oktatásban a mozdonyvezetői tanfolyamok hallgatóságát, de az oktatókat is az előadásokra történő felkészülésük során.

A mozdonyvezetői munka megváltozott. Bizonyos tevékenységek teljesen szükségtelenné váltak, azonban újakat hívott életre a változás. Egy dolog azonban biztosan nem változott meg, hogy a vasúti jármű vezetője az egyik legfontosabb eleme a vasútüzemnek, és az ő felelős munkavégzése, gyors, precíz döntése a vasúti közlekedésbiztonsági lánc első láncszeme.

A régebben megjelent, vasúti jármű üzemeltetésével, mozdonyvezetők munkájával foglalkozó jegyzetek a maguk korában korszerű, minden igényt kielégítő jegyzetek voltak. Azonban a változások következtében szükségessé vált egy olyan komplex jegyzet elkészítése, amely már a jelenlegi – elsősorban a MÁV-START Zrt. által elfogadott – de más vasútvállalat képzési szerkezetében is megfelelő, korszerűsített ismeretanyagot tartalmaz, ezáltal a vizsgára történő felkészülést célirányosan, a lehető legjobban támogatja.

A mozdonyvezetői tanfolyamok hallgatói összetétele is megváltozott az elmúlt időszakban: a felvételt nyert gyakornokok nagyobb része nem szakirányú vasúti középiskolai végzettséggel, hanem egyéb, nem vasúti képzettséggel rendelkezik.

A jegyzet célja tehát az, hogy olyan közérthető nyelvezettel segítse a mozdonyvezetői tanfolyamokra beiskolázott hallgatók tudásának bővítését, hogy az eltérő alapképzettséggel érkezett hallgatók megértsék a vasúti jármű üzemeltetésével kapcsolatos általános tudnivalókat, a dízeljárművekre vonatkozó különleges üzemeltetési ismereteket, valamint a mozdonyvezetői munkával, vonattovábbítással kapcsolatos ismereteket, követelményeket ezzel biztosítva, hogy a tanfolyami modul végére egységes ismeret és tudás birtokában legyen valamennyi hallgató. 

A hallgató a jegyzet tanulmányozása után olyan összetett ismeret birtokába juthat, amely tartalmazza a teljes dízeljárművezetői menetszolgálat üzemeltetési és vonattovábbítással kapcsolatos tudásanyagát a feljelentkezéstől a lejelentkezésig – az egyszerűbb nyomon követhetőség érdekében a folyamatok időrendi sorrendjének megfelelő bontásban, de az egyes részfeladatok külön ismertetésével.

A jegyzetben megfogalmazott tudásanyag minden dízelüzemű járműre vonatkozik, azaz egységesen értelmezendő a dízelmozdonyokra és a dízel motorvonatokra, motorkocsikra is.

Természetesen minden üzemeltetéssel kapcsolatos ismeretanyag a jegyzet kereteibe nem fért bele, ezért szükséges továbbra is az órai munka, az előadók és hallgatók megfelelő kommunikációja, valamint a kapcsolódó szabályrendszer és a műszaki utasítások teljes körű tanulmányozása is.

Image

Image

Image

Image

Tartalomjegyzék

I. A vasúti jármű üzemeltetés fogalma, történeti áttekintése

1.1. A vasúti jármű üzemetetés célja, feladata

1.2. A vasúti járművek technikai fejlődése az üzemeltetés, kezelés szempontjából

1.2.1. Gőzmozdonyok

1.2.2. Dízel- és villamos mozdonyok elterjedése

1.2.2.1. 448-as (M44-es) sorozat („BoBo”)

1.2.2.2. 431-es (V43-as) sorozat („Szili”)

1.2.2.3. 480-as sorozat („TRAXX”)

1.2.2.4. 418-as (M41-es) sorozat („Csörgő”)

II. A vontatójármű személyzetére vonatkozó általános rendelkezések

2.1. Mozdonyon szolgálatot végzők létszáma és feladatai

2.2. Mozdonyszolgálatra beoszthatóság feltételei, a mozdonyszemélyzet képesítése

2.3. Munkaidő beosztás, menetszolgálat előtti és utáni teendők

2.3.1. Munkaidő beosztás

2.3.2. Menetszolgálat előtti és utáni teendők

2.3.2.1. Feljelentkezés

2.3.2.2. A mozdonyszemélyzet kötelezően magánál tartandó szolgálati utasításai és segédkönyvei

2.3.2.3. Lejelentkezés

2.3.2.4. Regisztrátum kezelés

2.4. Helyi Végrehajtási Utasítások és Üzemi Rend

2.5. A személyzetváltás fogalma

2.6. Vontatójármű személyzet szolgálati magatartására vonatkozó általános szabályok

III. Vasúti járművek átvételére és beüzemelésérevonatkozó alapszabályok

3.1. A járművek beüzemelésére vonatkozó általános biztonsági szabályok

3.1.1. A beüzemelés hatósági szabályozása

3.1.2. A beüzemelés személyi és technikai biztonsági feltételei

3.2. A vasúti járművek üzembehelyezésének általános szabályai

3.2.1. Műszaki üzemkészség biztosítása (karbantartás), vizsgálati idők

3.2.2. Mozdonyok műszaki és közlekedésbiztonsági felkészítése menetszolgálatra

3.3. Vontatójárművek üzemeltetés előtti átvétele

3.3.1. Jármű átvétel nem személyes váltás keretében, karbantartási telephelyen

3.3.2. Jármű átvétel nem személyes váltás keretében, karbantartási telephelyen kívül

3.4. A járművek átvétele során követendő eljárások, folyamatok

3.4.1. Üzemi napló kezelési, vezetési kötelezettség

3.4.2. A vasúti járművek vezetőfülkéjének a kialakítása, kezelőszervek

3.4.2.1. Egy vezetőfülkés mozdony

3.4.2.2. Vezetőasztal csere egy vezetőfülkés járműveken

3.4.2.3. Két vezetőfülkés mozdony

3.4.2.4. Fontosabb mozdonyvezetői kezelőszervek elhelyezkedése

3.4.3. Bejelentkezés a mozdonyfedélzeti berendezésbe, a rendszer ellenőrzése

3.4.4. A jármű üzemidejének, üzemórájának az ellenőrzése

3.4.5. A jármű általános műszaki állapotának az ellenőrzése az üzemi napló alapján

3.4.6. Felszerelési tárgyak általános vizsgálata 

3.4.7. Elsősegély felszerelés, védőeszközök vizsgálata

3.4.8. Kézi működtetésű tűzoltó készülékek vizsgálata

3.4.9. Jelzőeszközök ellenőrzése

3.4.10. Értekező berendezés ellenőrzése, lepróbálása

3.5. Járművek ellenőrző jellegű vizsgálatai menetszolgálat előtt

3.5.1. Futómű, hordmű vizsgálata

3.5.2. A kerékpárok futófelületének a vizsgálata laposodás, halmosodás, kipattogzódás és felrakódás szempontjából

3.5.3. Az abroncsos kerekek vizsgálata elmozdulás, lazaság szempontjából

3.5.4. Hordrugó

3.5.5. Lengéscsillapítók

3.5.6. Csapágyak, tengelyágyak vizsgálata

3.5.7. Vonó- és ütközőkészülékek

3.5.7.1. Ütközők

3.5.7.2. Vonókészülékek

3.5.8. Pályakotrók

3.5.9. Fékberendezés mechanikus szerkezeti elemeinek a vizsgálata

3.5.9.1. Féklöket vizsgálata tuskós fékezésnél

3.5.10. A vontatójármű általános tisztasági ellenőrzése

3.5.11. A vontatójárművek visszapillantó tükreinek, kameráinak az ellenőrzése

3.5.12. A vontatójárművek közlekedésbiztonsággal kapcsolatos berendezéseinek az ellenőrzése

3.5.12.1. Homokoló berendezés

3.5.12.2. A mozdony fényjelző berendezésének ellenőrzése

3.5.12.3. A mozdony hangjelző berendezésének ellenőrzése

3.5.13. Sebességmérő és adatrögzítő berendezések ellenőrzése 

3.5.13.1. Hagyományos TELOC rendszerek

3.5.13.2. Elektronikus sebességmérő és adatrögzítő rendszerek

3.5.13.3. Sebességmérő és adatrögzítő berendezés ellenőrzési feladatai

3.5.14. A járműre telepített éberségi, és egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezések ellenőrzése 

3.5.14.1. Éberségi berendezés

3.5.15.2. Éberségi berendezés ellenőrzése

3.5.15.3. Függetlenül működő éberségi és vonatbefolyásoló rendszerek

3.5.14.4. INDUSI PZB vonatbefolyásoló ellenőrzése

3.5.14.5. MÁV rendszerű egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezések 

3.5.14.6. MÁV rendszerű EÉVB ellenőrzése

3.5.14.7. Egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS)

3.5.14.8. Vonatbefolyásoló rendszerek üzemeltetési szabályai

3.5.15. A járműre szerelt távvezérlő, ajtóvezérlő üzemképes állapotának ellenőrzése

3.5.15.1. Távezérlés feladata, célja és működése

3.5.15.2. Központi ajtóvezérlés feladata, működése

3.5.16. Járműfedélzeti utastájékoztató berendezések

3.5.17. Plombák ellenőrzése

3.6. A dízelmozdonyok beüzemelése

3.6.1. Beüzemelés előtti teendők

3.6.1.1. Géptér általános állapotának az ellenőrzése

3.6.1.2. Kenőolaj és hűtővíz szintek ellenőrzése 

3.6.1.3. Eljárás kenőolaj vagy hűtővíz hiánya esetén

3.6.1.4. Gázolaj mennyiségének az ellenőrzése

3.6.1.5. Eljárás gázolaj mennyiségének a hiánya vagy eltérő szintállás esetén

3.6.2. Beindítás

3.6.2.1. Dízelmotorok indítási berendezései

3.6.2.2. Indítási feltételek ellenőrzése

3.6.2.3. Dízelmotor indítási folyamata

3.6.2.4. Segédüzemi dízelaggregátor indítása

3.6.3. A beindítás utáni további teendők

3.6.3.1. A vezetőfülkében levő műszerek, jelzőlámpák-jelzési áramkörök, kijelzők feladata, típusai 

3.6.3.2. Dízelüzemű vontatójárműveken levő mérőműszerek csoportosítása funkció szerint

3.6.3.3. Dízelüzemű vontatójárművek működésével kapcsolatos jelzési áramkörök, jelzőlámpák csoportosítása

3.6.3.4. Az egyes műszereken vagy kijelzőkön leolvasható információk kiértékelése

3.6.3.5. Eljárás a jármű első beüzemelése utáni motorikus, erőátviteli vagy segédüzemi meghibásodásai esetén

3.7. A jármű pneumatikus fékrendszerének a feltöltése, a levegő tárolása, fékberendezések vizsgálata, kezelése

3.7.1. Levegőtermelés

3.7.2. A levegő tárolása

3.7.3. Fékberendezések szerkezeti elemei, kezelőszervek

3.7.3.1. Önműködő (átmenő) fékberendezés

3.7.3.2. Kiegészítő (nem önműködő) fékberendezés

3.7.3.3. Állva tartáshoz szükséges fékberendezések (rögzítőfék)

3.7.4. A vezetőfülke levegős műszerei

3.7.5. Alternatív fékberendezések

3.7.5.1. Hajtóműfékek, hidrodinamikus fékek feladata, kialakítása

3.7.5.2. Elektrodinamikus fékek feladata, kialakítása

3.7.6. Fékberendezés vizsgálata, ellenőrzése

3.7.6.1. Ellenőrzés a jármű előkészítése során

3.7.6.2. Eljárás hibás fékberendezés esetén

3.7.6.3. A mozdony, vezérlőkocsi fékjének ellenőrzése a mozdonyvezetők személyes váltása esetén

IV. Vontatójárművek menetszolgálata, szolgálat végi teendők

4.1. Járművek kijárása a telephelyről

4.1.1. Telephelyi Kijárati Rend

4.1.2. Vonatrajárás telephelyen kívül

4.2. Vonatelőkészítési tevékenységek

4.2.1. Vonatrajárás utáni járműkapcsolás

4.2.2. Fékpróbák (E.2. sz. Fékutasítás alapján)

4.2.2.1. Fékpróbák típusai

4.2.2.2. A fékpróbát végző személyek száma

4.2.2.3. Járművezető teendői a fékberendezés fékpróbára történő előkészítése során

4.2.2.4. A járművezető feladatai a fékpróbák során a használt fékezőszeleppel

4.2.2.5. Teendők egyszemélyes fékpróba végrehajtására alkalmas mozdonnyal automatikus fékpróba üzemmódban

4.2.2.6. Teendők az egyszemélyes S fékpróba elvégzése esetén

4.2.2.7. Fékpróbák eredményének a rögzítése és közlése

4.2.3. Vonatok forgalomba helyezése, Vonatterhelési kimutatás elkészítése, készrejelentés

4.2.3.1. Vonatterhelési kimutatások fogalma, típusai, elkészítése

4.2.3.2. Elektronikus Vonatterhelési kimutatás (eVTK)

4.2.3.3. Vonatok készrejelentése

4.2.4. Személyszállító kocsik energia ellátásának biztosítása

4.2.4.1. Előfűtés-előhűtés biztosítása

4.2.4.2. Energiaszolgáltatás vonattovábbítás közben

4.2.4.3. Energiaellátást biztosító kábelek, fűtési fővezetékek kezelése mozdonyos vontatás esetén

4.2.4.4. Energiaellátó kábelek kezelésének biztonságtechnikai szempontjai

4.2.4.5. Energiaellátó rendszerek működtetése mozdonyos vontatás esetén

4.2.4.6. Energiaellátó rendszerek működtetése motorkocsik esetén

4.3. Vontatójárművek menetszolgálata, vonattovábbítás esetei

4.3.1. A vonatok indítása 

4.3.1.1. A dízelmozdonyok megindításának az elmélete

4.3.1.2. Az indítás gyakorlati szempontjai

4.3.1.3. Kerékperdülés jelensége, a perdülésgátló és homokoló berendezés működtetése

4.3.1.4. A jármű megindításának a kezelőszervei

4.3.2. A vonatok fékezése

4.3.2.1. Sebességtartó fékezés

4.3.2.2. Sebességcsökkentő, lassító fékezés

4.3.2.3. Jelzővel, jelzőberendezéssel adott Megállj! jelzés miatti megállás, megállítófékezés

4.3.2.4. Szolgálati helyen történő megállás, megállító fékezés

4.3.2.5. Vész- vagy gyorsfékezés

4.3.2.6. Kényszerfékezés

4.3.3. Eljárás különleges esetekben

4.3.3.1. Tapadási viszonyok romlása esetén követendő eljárás

4.3.3.2. Látási viszonyok romlása esetén követendő eljárás

4.3.4. A vonatok továbbítása és tolatás közben alkalmazható sebesség

4.3.5. Figyelési kötelezettség

4.3.5.1. Pályára vonatkozó megfigyelési kötelezettség

4.3.5.2. Felsővezetékre vonatkozó megfigyelési kötelezettség

4.3.5.3. Eljárás rendkívüli esemény észlelésekor

4.3.6. A mozdony lámpáinak a használata

4.3.7. A jármű működésének üzem közbeni ellenőrzése

4.3.8. A mozdony vizsgálata hosszabb tartózkodási idő alatt, középállomásokon

4.3.9. A mozdonyok hatósági átvizsgálása

4.3.10. Teendők fagyveszély esetén

4.3.11. Vonattovábbítás fagyveszély esetén

4.3.12. Eltávozás a mozdonyról menetszolgálat közben

4.3.12.1. Eltávozás forgalmi feltételei állomáson és nyílt vonalon megállt vonatok esetén

4.3.12.2. Eltávozás műszaki feltételei

4.3.13. Hideg gép továbbítása

4.3.14. Dízelmotor üzemszerű leállítása

4.4. Menetszolgálat végi teendők

4.4.1. Járművek szemrevételezéses átvizsgálása 

4.4.2. A járművek karbantartási telephelyre történő bejárása 

4.4.2.1. Mozdonyok tolatása karbantartási telephelyen

4.4.2.2. Gázolaj és egyéb vontatási segédanyag vételezése

4.4.2.3. A mozdonyvezető feladatai a gázolaj és egyéb vontatási segédanyag vételezése során

4.4.3. Hibák jelzése, javítások feladása

4.4.4. Járművek üzemen kívül helyezése és lezárása menetszolgálat végén

V. Gazdaságos vonattovábbítás és energiafelhasználás menetszolgálat során

5.1. Alapelv

5.2. Gázolaj fogyasztást befolyásoló tényezők

5.3. Menetábrák, menetdiagramok 

5.3.1. Menetábrák, menetdiagramok feladata

5.3.2. Menetdiagramok származtatása

5.3.3. Az alap menetábra szakaszai

5.4. Gazdaságos vonattovábbítás és energiafelhasználás irányelvei

VI. Hibaelhárítás (E.1. sz. Utasítás alapján)

6.1. A hibaelhárítás általános szabályai

6.2. Vontatott járművek meghibásodása esetén követendő eljárás

6.3. Vontatójárművek meghibásodása esetén követendő eljárások

6.4. Futómű, hordmű és járműszerkezeti hibák esetén követendő eljárás

6.4.1. Futóművel kapcsolatos meghibásodás

6.4.1.1. Kerékabroncs elmozdulás, lazaság esetén követendő eljárás

6.4.2. Hordmű meghibásodás esetén követendő eljárás

6.4.2.1. Hordrugó meghibásodása

6.4.2.2. Lengéscsillapító meghibásodása

6.4.2.3. Tengelyágyolvadás

6.4.2.4. Kerékcsapágy hőnfutása

6.4.3. Járműszerkezeti meghibásodások esetén követendő eljárás

6.4.3.1. Pályakotró, hókotró meghibásodása

6.4.3.2. Ütközősérülés

6.4.3.3. Vonókészülék sérülés

6.4.3.4. Homlokablak sérülés

6.4.4. Hajtómű, fogaskerékház hibák esetén követendő eljárás

6.4.4.1. Fogaskerékház sérülés

6.4.4.2. Hajtóműház olajfolyása

6.4.5. Sebességmérő meghibásodása

6.4.6. Dízelmotor működését felügyelő alapvédelmek, valamint a villamos meghibásodások esetén követendő eljárások

6.4.6.1. Dízelmozdonyok rendellenes zörejei

6.4.6.2. Olajnyomás, túlfordulat és kartergáz védelem működése

6.4.6.3. Hűtővíz rendszer meghibásodása esetén követendő eljárás

6.4.7. Villamos jellegű meghibásodások

6.4.7.1. Földzárlat esetén követendő eljárás

6.4.7.2. Túláramvédelem működése esetén követendő eljárás

6.4.8. Hajtómű olajnyomás és túlhőmérséklet védelem működése, vezérlés meghibásodása 

6.4.9. Szolgálatképtelen dízel-hidraulikus erőátvitelű dízelmozdony vontatása során alkalmazandó biztonsági intézkedések

6.4.10. Mozdonyszemélyzet feladatai a szolgálatképtelen dízelmozdony erőátviteli rendszerével kapcsolatosan