Gyermekvasút egy vasútbarát szemüvegén keresztül
2023. április 11-én olyan helyre voltam hivatalos, ahova mindig szívesen megyek, a Gyermekvasútra. Az alkalom viszont egészen különleges volt, a 75 éves jubileumi ünnepséget rendezték meg Széchenyi-hegyen, ahol 1948-ban napra pontosan ekkor tették meg az első kapavágást. 3 hónappal később megnyílt az első 3,2 km-es szakasz és 1950-re elnyerte végső teljes hosszát, mely alapján napjainkban a Guiness rekordok könyvében is bekerülhetett a vasútvonal és a vasútüzem.
De számomra azért fontos, mert gyermekkorom legmeghatározóbb élménye volt, 1977-től 1980-ig pajtásként szolgáltam az akkori Úttörővasúton. Családomban senki sem volt vasutas, itt szerettem meg a vasúti szakmát, így egyértelmű volt, hogy vasúti szakközépiskolában folytatom, és nagyvasúti villamos jármű szerelést tanultam.
Szerencsére ifivezető lehetettem, így 4 évig középiskolásként, majd katonaság után egyetem alatt (ami természetesen a vasútgépészeti szak volt) folytathattam még 5 évig. Eközben rengeteg élményt kaptam: a szolgálatok, a téli és a tavaszi túrák, táborozások és a vasútmodellező szakkör, melynek révén még színházi és TV díszletet is készíthettem. Életem első külföldi útját, Lengyelországba is az Úttörővasútnak köszönhettem.
1990 után sem szakadt meg a kapcsolatom a kisvasúttal, a távközlési és biztosítóberendezési ismereteket taníthattam a tanfolyamokon és megbíztak a vasútmodellező szakkör vezetésével.
1993-ban pedig óriási megtiszteltetés ért, egy sikeres pályázat után megbíztak a Gyermekvasút vezetésével egy rendkívül nehéz időszakban.
Itt a nagyon sok vasúti szakterületbe nemcsak betekintést kaptam, de együttműködésüket is ügyesen kellett alakítanom. Egy komplett „vasúttársaság”-ot kellett irányítanom, de az is előfordult az egyenruhák kiadásába, vagy a hétvégi szolgálatokba is be kellett segíteni. Nagyon sok erőfeszítést tettünk a kisvasút népszerűsítésére, még a jégkrém árusítást is megszerveztük saját kereteinken belül. Nagyon sok emlék kavarog az ott töltött 17 évvel kapcsolatban, órákig folytathatnám…
A mai napig jó szívvel emlékszem vissza az ott töltött évekre, nagyon sokat tanultam a vasútról (a vasúti szakvizsgákat ennek köszönhetően nagyon könnyen tudtam letenni) és az emberek vezetéséről. Ott szereztem meg azt a képességet, hogy könnyen ki tudok állni 30-100 ember elé is, és a különböző programok megszervezése sem okoz problémát.
S bár fiaim nem lettek gyermekvasutasok, azért nagyszerű családi programot jelentettek és remélem még sokáig is fog jelenteni az erdei zakatolás. Nagyszerű embereket ismertem meg ott, akár a dolgozókra, vagy vasutastársaimra gondolok, és a mai napig nagyszerű érzés találkozni velük a különböző programokon.
A BGOK kapcsolata is élénk a Gyermekvasúttal, az általános forgalmi alapképzés részét képezi a gyermekvasúti gyakorlat, a gyermekvasutas tanfolyami résztvevők zaja pedig péntek délutánonként betölti a Luther utcai épületet.
Kívánom, hogy még nagyon sokáig maradjon a MÁV-Volán-csoport ékköve, a most 75 éves Gyermekvasút és szerezzen hozzám hasonlóan egész életre szóló élményeket még újabb generációknak!
A témával részletesebben is foglalkozott a Géptér a MÁV-START podcast műsora. Első adásukban azt járják körül meghívott vendégeikkel, hogy mit jelent a felnőtt életben a gyermekvasutas múlt, mit lehet megtanulni a gyermekvasutas évek alatt. Az alábbi linken meghallgatható az adás. Jó szórakozást kívánunk.