A jegyzet előszava

Image

„A díjszabást most már nem a vasutasok írják maguknak, esetleg a zömmel szabálykövető utasoknak, hanem a díjszabás egyszerre jogalkalmazás, szabályalkotás és az üzleti célok elérésének eszköze is” – e néhány oldallal később előkerülő gondolat ennek a jegyzetnek a kulcsmondata.

A vasút „kereskedelmi” szabályanyagának nagy részét minden pénztáros, minden jegyvizsgáló jól ismeri, a figyelmes, jószándékú utas pedig alapos olvasás nélkül is többé-kevésbé be tudja tartani. Ez a jegyzet azonban nem a szabályok újrafogalmazását, ismétlését tartalmazza, hanem azok hátterét tárja fel. A háttér történelmi, szakpolitikai, üzleti és üzemviteli mozaikokból áll össze. Aki nem csak tudni, de érteni is szeretné a személydíjszabás előírásait, annak megpróbálok útmutatót adni a szabályozás okának, értelmének meg-értéséhez, ahol szükséges, történeti visszatekintéssel. Bemutatom a szabályozás mozgatórugóit, az eredeti, sokszor évtizedes feledésbe merült jogalkotói szándékot, ezek megismerése egy szabály megítélésén komolyan tud változtatni. Sok vasutasban és utasban felmerül a kérdés, hogyan és milyen irányban lehet a díjszabás előírásain változtatni: a lehetőségek, korlátok bemutatásával erre is megpróbálok választ adni. Bár a jegyzet fókuszában a belföldi díjszabási rendszer áll, sok megállapítása a belföldi és a nemzetközi szabályanyagra egyaránt igaz, hiszen a két rendszer között egyre szorosabb a kölcsönhatás.

A jegyzet szóhasználata és szerkezete újszerű: hiszem, hogy a jogászi megközelítés új értelmet, többletértéket ad a díjszabások magyarázatának.  Új távlatokat nyit a szabályozás minőségének alakításában, ha elfogadjuk, valójában az utas és a vasút közötti szerződést formáljuk.

Bízom benne, hogy az elkészült jegyzettel segítséget tudok nyújtani mindazoknak, akik a vasúti személyszállítási folyamatok szabályozásával foglalkoznak, akik a képzés keretében a korábban szerzett ismereteiket készülnek elmélyíteni, és akik a személydíjszabások oktatásával, értelmezésével, az azokat alkalmazó munkatársak szakmai támogatásával foglalkoznak.

Image

Image

Image

Image

Tartalomjegyzék

I. A vasúti személyszállítási szerződés rendszere és környezete

1.1. A szakági és a szerződéstani megközelítés kapcsolata

1.2. A szerződés természete

1.3. A vasúti személyszállítási szerződés alakját és tartalmát meghatározó szabályok

1.4. A vasúti díjszabás szabályozási rétegei

1.4.1. Jogszabályok rendszere

1.4.2. Díjszabási rendszer

1.4.3. Kapcsolat a belföldi és a nemzetközi díjszabási rendszer között

1.5. A szabályozási környezet további elemei

1.5.1. Vasútvállalati szabályozás

1.5.2. Közlekedéspolitikai érdekek

1.5.3. Üzleti érdekek

II. A vasúti személyszállítási szerződés felépítése

2.1. A vasúti személyszállítási szerződés felei és más érdekeltek

2.1.1. A vasúti társaság

2.1.2. Az utas

2.1.3. Más érdekelt személyek, akik nem utasok

2.1.4. A szerződésben részes felek és más érdekeltek utasjogi szempontú megközelítése

2.2. A vasúti személyszállítási jogviszony szerkezete

2.2.1. Az utazások és a szerződések elhatárolása

2.2.2. Közlekedési szövetségek, jegyközösségek, tarifaközösségek

2.3. A vasúti személyszállítási jogviszony tartalma

2.3.1. A szerződés körébe eső szolgáltatások

2.3.2. A felek jogai és kötelezettségei általában

2.3.3.Ajánlat és szolgáltatás

2.3.4. A szolgáltatások ellenértéke

2.4. Az utastájékoztatás és a szerződés kapcsolata

2.5. A vasúti személyszállítási szerződés életciklusa

2.5.1. A szerződés keletkezése

2.5.2. A szerződés fennállása

2.5.3. A szerződés megszűnése

2.5.4. A szerződés hatályával kapcsolatos kérdések a különféle értékesítési csatornák használatakor

III. Az általános szerződési feltételek kialakítása

3.1. Díjképzési rendszerek

3.1.1. Díjképzési rendszerekről általában

3.1.2. Díjképzési rendszerek elhatárolása és kapcsolata

3.1.3. A Budapestet érintő utazások díjszabási kérdései

3.2. Felár-rendszerek

3.2.1. Felárak kialakulása és fejlődése Magyarországon

3.2.2. Felárak nemzetközi forgalomban és külföldön

3.2.3. Problémák és lehetőségek a felár-rendszerekkel

3.3. Díjszámítás

3.4. A kedvezményrendszer felépítése

3.4.1. Szociálpolitikai kedvezmények

3.4.2. Üzletpolitikai kedvezmények

3.4.3. Menetkedvezmény

3.4.4. Díjszabáson kívüli egyéb kedvezmények

3.5. A kedvezményrendszer működtetése

3.6. Az általános szerződési feltételek kapcsolatrendszere

3.6.1. Ajánlati koherencia

3.6.2. A kedvezményrendszer hozzájárulása az ajánlati koherenciához

3.7. A szolgáltatásokkal összefüggő további szerződési feltételek kialakítása

3.7.1. Az utas tárgyainak szállítása

3.7.2. Kerékpár szállítása

3.7.3. Állat szállítása

IV. A személyszállítási szerződés működése

4.1. A szerződés megkötését megelőző eljárások

4.1.1. Hozzáférés az információkhoz

4.1.2. Hozzáférés a szolgáltatásokhoz

4.2. A szerződés tartalmának kialakítása

4.2.1. A szerződés időbeli hatályának meghatározása

4.2.2. Az utazás és a díjszabás összerendelése

4.2.3. Kedvezmény választása

4.2.4. A menetjegy árának megállapítása

4.3. A szerződés megkötése

4.3.1. A menetjegy alakja és tartalma

4.4. A szerződés módosítása

4.4.1. Menetrendváltozás

4.4.2. Tarifaváltozás

4.4.3. Díjszabásváltozás

4.4.4. Utas által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei

4.4.5. Kizárt szerződésmódosítás

4.5. A vasúti társaság szerződésszegése

4.5.1. Alapelvek

4.5.2. Szolgáltatási hiányosságok

4.5.3. Forgalmi akadály

4.5.4. Átalány-kártérítés és kártérítés

4.5.5. Csatlakozásmulasztás

4.5.6. Felelősség egyéb károkért

4.6. Az utas szerződésszegése

4.7. A szerződés megszüntetésének esetei

4.7.1. A megszüntetést a vasúti társaság kezdeményezi

4.7.2. A megszüntetést az utas kezdeményezi

4.7.3. Kezelési költség

V. A nem közforgalmú vasúti személyszállítási szerződés