A jegyzet előszava

Image

A vasútüzem több szorosan együttműködő szakterület, vasúttársaság összehangolt munkáján alapszik, ezért nélkülözhetetlen, hogy a kapcsolatban álló munkatársak megismerjék egymás munkáját. A felsőfokú vasúti tanfolyamok hallgatói a tanfolyam elvégzése után különböző szinteken vezetői beosztásokat nyerhetnek el, ahol elengedhetetlen feltétel, hogy áttekintéssel rendelkezzenek a vasúti üzemvitel szervezése és lebonyolítása terén. 

A közhelyek közé sorolható már az a felismerés, hogy a jól szervezett rendszer elemei, mint fogaskerekek kapcsolódnak egymáshoz, s bármelyik kiesése az egész rendszer összeomlását eredményezheti. Fokozottan igaz ez a korszerű vasúti közlekedésre – ennek a gondolatnak az igazságát mindenki beláthatja, aki hosszabb időt eltöltött a végrehajtó szolgálat valamelyik meghatározó munkakörében. 

A jegyzet arra vállalkozik, hogy a legfontosabb ismereteket e tárgykörökben összegyűjtse és a szűk terjedelmi lehetőségeket maximálisan kihasználva felvillantsa a többi szakszolgálatot érintő részeket. Természetesen minden szakterület állandó változásban, fejlődésben van, így a jegyzet tanulmányozása nem nélkülözheti az órai munkát, jegyzetelést, ahol az időközben bekövetkezett változásokat, új ismereteket mondják el a tantárgy előadói. A könyv a tantárgyi követelményeknél kissé részletesebb, leíró jellegű – ez egyrészt az olvashatóság érdekében van így, másrészt lehetőséget biztosít azok számára a bővebb kitekintésre, akik az egyes témakörök iránt fokozottabban érdeklődnek. Számukra segítségként irodalomjegyzék is összeállításra került, a beszámolóra való felkészülést pedig ellenőrző kérdések támogatják.

A könyv abban a reményben íródott, hogy segítheti a hallgatók tanfolyami felkészülését és későbbi munkájuk támasza is lehet, amikor kapcsolatba kerülnek a többi szakszolgálattal. Terveink szerint azt a célt is jól szolgálja, hogy közelebb hozza egymáshoz az eddig nem mindig partnerként találkozó munkatársakat, hiszen ha megismerik egymás területének szépségeit, nehézségeit, könnyebben kereshetnek közösen megoldást a megoldandó helyzetekre.

Image

Image

Image

Image

Tartalomjegyzék

I. A KÖZLEKEDÉS

1.1. A közlekedés fogalma, csoportosítása

1.2. A közlekedés műszaki elemei, jellemzői

1.3. A közlekedés szerepe

1.4. A közlekedési alágazatok rövid bemutatása

1.5. Közlekedési rendszerek

1.6. A közlekedés fejlesztésének főbb elemei

II. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS KOMPLEX RENDSZERE

2.1. A vasút rövid története

2.2. A vasúti közlekedési rendszer főbb jellemzői

2.3. A MÁV történetének rövid bemutatása

III. A VASÚTI PÁLYA KIALAKÍTÁSA, ÉPÍTÉSE ÉS FENNTARTÁSA

3.1. A vasúti pálya csoportosítása

3.2. A vasúti pálya műszaki jellemzői

3.2.1. Sebesség

3.2.2. Tengelyterhelés

3.2.3. Vontatási nem

3.2.4. Űrszelvény

3.2.5. Vágányok száma

3.3. A vasúti pálya vonalvezetése

3.3.1. Vízszintes vonalvezetés

3.3.2. Magassági vonalvezetés

3.4. Szerkezeti kialakítás

3.4.1. Felépítmény

3.4.1.1. Sínek

3.4.1.2. Sínillesztések

3.4.1.3. Aljak

3.4.1.4. Sínleerősítések

3.4.1.5. Ágyazat

3.4.2. Alépítmény

3.4.3. Különleges szerkezetek

3.4.3.1. Kitérők és átszelések

3.4.3.2. Útátjárók

3.5. A vasúti pálya építése

3.6. Pályafelügyelet, pályafelújítás és karbantartás

IV. GÉPÉSZETI ISMERETEK

4.1. Alapfogalmak

4.2. A különböző vontatási nemek vontatójárművei

4.2.1. Gőzmozdonyok

4.2.2. Villamos vontatójárművek

4.2.3. Dízel vontatójárművek

4.3. A vontatójárművek számozási rendszere

4.4. A vontatójárművek tengelyelrendezésének jelölése

4.5. A vontatott járművek

4.6. Vontatási mechanika

4.7. A vasúti fékezés alapjai

4.8. Biztonsági berendezések

4.9. Járműfenntartás és karbantartás

V. FORGALMI ISMERETEK

5.1. A vonalak, szolgálati helyek csoportosítása

5.2. Vasútföldrajz

5.3. A menetrend

5.4. A vasúti forgalom lebonyolításának alapjai

VI. TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK

6.1. Távbeszélő rendszerek

6.2. Hangrendszerek, utastájékoztató rendszerek

6.3. Rádiórendszerek

6.4. Adatátviteli rendszerek

VII. BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSI ISMERETEK

7.1. A biztosítóberendezés fogalma, szerepe

7.2. Biztosítóberendezési alapfogalmak

7.3. A biztosítóberendezések elemei

7.4. Állomási biztosítóberendezések

7.4.1. Nem biztosított állomási jelzőberendezések

7.4.2. Egyközpontos kulcsrögzítő biztosítóberendezés

7.4.3. Elektromechanikus biztosítóberendezés

7.4.4. Jelfogós állomási biztosítóberendezések

7.4.4.1. D-55 típusú állomási biztosítóberendezés

7.4.4.2. KA-69 típusú állomási biztosítóberendezés

7.4.4.3. D-67 típusú tolatóvágányutas állomási biztosítóberendezés

7.4.4.4. D-70 típusú állomási biztosítóberendezés

7.4.4.5. Szovjet gyártmányú állomási biztosítóberendezések

7.4.5. Elektronikus biztosítóberendezések

7.5. Vonali biztosítóberendezések

7.5.1. Térköz biztosítóberendezések

7.5.1.1. Vonatjelentő jelzőberendezés

7.5.1.2. Mechanikus térköz biztosítóberendezés

7.5.1.3. Félig önműködő térköz biztosítóberendezések

7.5.1.4. Önműködő térköz biztosítóberendezések

7.5.2. Nyíltvonali fedezőjelzős biztosítóberendezések

7.5.3. Vonatbefolyásolás

7.5.4. Központi forgalomirányító és forgalomellenőrző berendezések

7.5.5. Útátjárófedező berendezések

VIII. A VILLAMOS VONTATÁS ENERGIAELLÁTÁSA

8.1. Villamos alállomások

8.2. A felsővezetéki berendezések

8.3. A felsővezetékes pályára vonatkozó szabályok, utasítások

IX. ÁRUFUVAROZÁSI ISMERETEK

9.1. Az árufuvarozás technológiai folyamata

9.2. Az Árufuvarozási Üzletszabályzat

9.3. Nemzetközi fuvarozási szabályok

9.3.1. COTIF

9.3.2. SZMGSZ Megállapodás

X. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ISMERETEK

10.1. A személyszállítás technológiai folyamata

10.2. A Személyszállítási Üzletszabályzat