Jegyzet előszava

Image

Kevés olyan tudomány van, mint a vezetéselmélet. Úgy érezzük, hogy mindannyian értünk hozzá, hiszen az életben lépten-nyomon kerülünk olyan helyzetbe akaratlanul is, hogy vezető szerepbe kényszerülünk. Természetesen a gazdasági társaságok kinevezett felső- és középvezetői egészen más helyzetben vannak. Nekik tudatosan készülniük kell erre a feladatra, sőt már kiválasztásuk is különleges feladat, hiszen bebizonyosodott, hogy egyes képességek, emberi tulajdonságok hiánya miatt alkalmatlanok lehetnek a vezetői posztra. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a vezetési ismeretek irodalma nem tud kész recepteket adni. Igen hamar kiderül, hogy a szituációk végtelen variációjában a módszereket is különbözőképpen kell megválasztani. Ezért a vezetést nemcsak megtanulható tudománynak és gyakorlati elemekből álló szakmának, hanem művészetnek is nevezik. Az előbb elmondottak már jelzik, nem könnyű feladatra vállalkozik az, aki el akarja sajátítani a vezetéselmélet alapjait.

Ez a jegyzet azoknak a vasúti szak- és továbbképző tanfolyamokon részt vevő kollégáknak készült, akik középvezetői feladatok ellátására, betöltésére végzettséget fognak kapni. Ez az egy könyv azonban nem pótolhatja a bőséges szakirodalom részletes tanulmányozását, amelyet a gyakorlati munka során is folytatni kell. Erre biztatok mindenkit – hiszen mint mindenhol az életben, ezen a téren is mindig megjelennek az új kutatási eredmények, gyakorlati tapasztalatok. A jó vezetőt pedig hangsúlyozottan jellemzi, hogy folyamatosan önképzéssel is fejleszti magát.

A jegyzet összeállításánál figyelembe kellett vennem, hogy a rokon és határtudományok főbb részeivel is megismertessem az olvasót (természetesen a terjedelmi korlátok figyelembevételével). A témakörök sorrendje ugyan meghatároz egy irányt, de az egyes fejezetek viszonylagos önállósága lehetővé teszi a „szemezgetést”. Azt javaslom mégis, a könnyebb érthetőség kedvéért egyetlen fejezetet se hagyjon ki. A tanulás és a vizsgára való felkészülés megkönnyítése érdekében a jegyzetben sok gyakorlati példa található és a fejezetek végén ellenőrző kérdések olvashatók. 

Image

Image

Image

Image

Tartalomjegyzék

1. A vezetésről általában 

1.1. A vezetés fogalma, funkciója, szintjei

1.1.1. A vezetés funkciói

1.1.2. Tervezés

1.1.3. Szervezés

1.1.4. Az emberek irányítása (közvetlen irányítás)

1.1.5. Koordináció

1.1.6. Ellenőrzés

1.1.7. A vezetés szintjei, erőforrásai

1.2. A vezetéselmélet története

1.3. A vezetői képességek és szerepek

1.3.1. A fejlesztendő vezető képességek

1.3.2. A vezetői szerepek

2. A vezetés környezete

2.1. A vezetés környezetének általános bemutatása

2.1.1. A gazdasági (piaci) környezet

2.1.2. Politikai környezet

2.1.3. Szociális környezet

2.1.4. Technológiai (tudományos-technikai) környezet

2.2. Nemzeti kultúra

2.2.1. A nemzeti kultúrák csoportosítása

2.2.2. A nemzeti kultúrák találkozásának gyakorlati hatásai

2.3. Szervezeti kultúra

2.3.1. A szervezeti kultúra jellemzői

2.3.2. A szervezeti kultúrák csoportosítása

2.4. A vállalat adottságainak befolyásoló szerepe

2.4.1. A szervezet mérete

2.4.2. Alapfolyamati és információtechnológia

2.4.3. A vállalkozás eredete

2.4.4. A telepítési helyzet

2.4.5. A szervezet alapfeladatai (tevékenységi kör)

2.5. Kontingencia-elmélet

3. A szervezeti formák

3.1. A szervezetekről általában

3.2. A munkaszervezetek általános jellemzői

3.2.1. A munkamegosztás

3.2.2. A hatáskörmegosztás

3.2.3. A koordináció és eszközei

3.2.4. A szervezet összetevői

3.2.5. A különböző konfigurációk jellemzői

3.2.5.1. Egyszerű szervezet

3.2.5.2. Ipari bürokrácia

3.5.2.3. Exportrácia

3.5.2.4. Divizionális szervezet

3.5.2.5. Adhokrácia

3.3. A munkaszervezetek főbb típusai

3.3.1. Vállalkozói (lineáris) szervezet

3.3.2. Funkcionális szervezet

3.3.3. A divizionális szervezet

3.3.4. A mátrix szervezet

3.3.5. Konszern és holding szervezet

3.4. A MÁV Zrt. szervezeti felépítése

3.5. A szervezeti és működési szabályzat

3.6. Szervezeti változások kezelése

3.6.1. Változásvezetési taktikák

4. Egyén a szervezetben

4.1. A személyiség, a személyiség megismerése

4.1.1. A személyiségtípusok

4.1.2. Az önismeret

4.1.3. „OK”-elmélet

4.2. Képességek, készségek, tanulás

4.2.1. A klasszikus kondicionálás elmélete

4.2.2. Az operáns kondicionálás elmélete

4.2.3. A társas tanulás elmélete

4.2.4. Komplex tanulás

4.2.5. Tudatos-tudattalan tanulás

4.2.6. A változások tanulása

4.3. Érzékelés, észlelés

4.4. Hiedelmek, értékek, beállítódás

4.5. Döntéselmélet

4.6. Hatalom és befolyás

4.6.1. Személyes hatalomforrások

4.6.2. A szervezetek által biztosított hatalomforrások

4.6.3. A szervezet külső függéséből következő hatalom

5. Motiváció

5.1. A motiváció lényege

5.2. A motiváció tartalomelméletei

5.2.1. Maslow szükséglet hierarchiára alapozott motivációelmélete

5.2.2. Herzberg kéttényezős modellje

5.2.3. Alderfer létezés – kapcsolat – fejlődés elmélete

5.2.4. McClelland kapcsolat – teljesítmény – hatalom elmélete

5.2.5. Hunt cél-motiváció elmélete

5.3. A motiváció folyamatelméletei

5.3.1. Skinner megerősítés elmélete

5.3.2. Célkitűzés elmélet

5.3.3. Elvárás elmélet

5.3.4. Méltányosság elmélet

5.4. Az egyének motivációs módszerei

5.4.1. Teljesítményértékelés

5.4.2. Munkakör átalakítás

5.5. Megegyezéses eredménycélokkal való vezetés

6. Csoportok

6.1. A csoportok típusai

6.2. A csoport külső és belső feltételrendszere

6.3. A csoport struktúrája

6.3.1. A csoport mérete

6.3.2. A csoport összetétele

6.3.3. Szabályok, csoportnormák

6.3.4. A státusz

6.3.5. A csoportszerepek

6.4. A csoportok fejlődése

6.5. Egyéni és csoportkonfliktusok

6.5.1. A konfliktus fogalma

6.5.2. A konfliktusok forrása

6.5.3.A konfliktus kialakulása

6.6. Konfliktuskezelés

6.6.1. Személyközi konfliktusok kezelése

6.6.2. Csoportközi konfliktusok kezelése

6.6.3. A stressz és kezelése

6.7. Csoportos döntéshozatali módszerek

6.8. A munkahelyi légkör

7. Személyes vezetés (vezetési stílusok)

7.1. A klasszikus irányzat vezetési stílus felfogása

7.2. Az emberi viszonyok irányzatának vezetési stílus felfogása

7.3. A vezetői tulajdonságokon alapuló megközelítések

7.3.1. A döntésközpontú elméletek

7.3.2. Személyiségközpontú elméletek

7.4. A kontingencia elméletek

7.5. Emberközpontú vezetés

7.6. Az átalakító vezetés

8. Humán erőforrás-menedzsment

8.1. A humán erőforrás-menedzsment tevékenységei